Megjött a kánikula....
Csak úgy. A semmiből érkezett...pár napja még a seggünk befagyott, most meg...levegőért kapkodva ülök a nyitott ablaknál, vizesronggyal a fejemen.
Hirtelen az egész környék élni kezdet, de még hogyan.Napközben a rohadt kiskölykök ordítanak egész nap az ablakom alatti jatszótéren, néha az anyukák próbálják őket túlüvölteni. Az egész olyan, mint egy nagy érthetetlen földöntúli kavalkád, valami furcsa, idegen nyelven, amiből most még egy kurva szót sem értek.
Aztán a helyüket átveszik a balfasz tinédzserek, akik diszkopólót (lengyel tuctucmulatós "zene") hallgatnak az okostelefonjaikon.
Most így estére placc az alkeszoké, akik közül ketten épp veszekszenek valamin, a többiek csak szolidan ordítoznak, üveget csörgetnek, taknyot köpnek.
Valahonnan messziről egy kisbaba sírása hallatszik, amit néha néha megszakít valami gyépés nő artikulálatlan kiabálása....
Persze aludni nem lehet tőlük, de talán majd hajnalban. Na igen, ahogy én kis naív azt elképzeltem. A köcsög madarak már rákezdik négykor.( Amikor egyébként meglepő módon itt már világos van.) Macska úrnak persze több sem kell, azonnal válaszolgat a kis tollasoknak, Mert hát nem úgy van az kérem, hogy itt csak úgy lehet csicseregni meg dalolászni, kussoljatok, itt emberek alszanak. Azt már leszarja, hogy ez hangos nyávogáskaffogásfújtatás hangeffektekben nyilvánul meg.
A nap első sugaraival elkezdenek kiszivárogni az emberek a lakásokból, majd érkeznek a kölykök.
...és kezdődik minden előről...
Üdv a gettóban, nyár. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése